Gyorsan nőnek és erősödnek a fiókák. Nem csak a súlyuk gyarapszik, de a tolluk is egyre hosszabb és erősebb. Lassan elérkezik az idő, hogy elhagyják a papírdobozt és visszatérjenek oda, ahonnan érkeztek. 

​

Fakhri igyekszik a fiókákat felkészíteni az önálló életre annak ellenére, hogy azok egyre jobban ragaszkodnak hozzá. Az előző részben arról számoltunk be, hogy a pici cipősdobozt nagyobbra kellett cserélni, mert a madarak kiugrálva az ablakpárkányon lévő dobozból visszaestek az udvarra. Azóta viszont megtanulták, hogy ha kikívánkoznak, akkor érdemesebb inkább a lakás felé ugrani, mert ott vár rájuk Fakhri a darálthúsos kutyatáppal. Ezért okafogyottá vált a nagy dobozban tartni őket, visszakapták a régi cipősdobozukat. 

​

A madarak bizalma és ragaszkodása egyértelműen látszott akkor is, amikor Fakhri kihozta őket az udvarra bátorságnövelő és szárnyerősítő átmozgatásra: